Álmomban ismét Isztambulban jártam….
A Grand Bazar hátsó bejáratánál, az „Eminönü”-nél álltam… és vártam, …csak egyre vártam … étlen, szomjan …(órákon át) a perzselő napon ájuldozva… sokad-magammal…..

2009 augusztusában Törökországban, a két földrész és világ határán fekvő Isztambulban járt kórusunk. A kultúrák és tengerek találkozásánál.. Isztambul egyik külvárosában, a Boszporusz és a Fekete tenger partján, az ázsiai oldalon fekvő Beykozban (Mohács testvérvárosa) laktunk.Így naponta „cikáztunk” a Boszporusz hídon át a két kontinens között.

 Két különleges esemény záróünnepségének is  részesei lehettünk.. ezért a város nevezetességei helyett erről mesélnék (egy kicsit)…

A vidámabbal kezdem. Beykoz városa minden évben támogatja a legszegényebb sorsú, vagyontalan családokat. Egy nagyszabású ünnepség keretében összeadja ezeket a házasulandó ifjú párokat és „lakodalmat” rendez nekik, ahol még nászajándékot is kapnak (főleg háztartási cikkeket). Felemelő érzés és látvány volt nézni, ahogy cirka 50 meghatódott, könnyekkel küszködő fiatal pár egyszerre mondták ki a boldogító IGEN-t.

Egy szépséges török menyasszony (a sok közül)...

A másik nagy esemény, az úgynevezett „Sünnet”, amikor is a kisfiúkat összeszedik a családban és egyszerre ünneplik a körülmetélésüket. Ilyenkor új ruhába öltöztetik a sorra kerülő fiúgyermekeket, gyöngyhímes föveget nyomnak a fejükbe, ékes övet csatolnak a derekukra és jogart a kezükbe. Akiknek nincs, az kölcsönöz vagy bérel… a szegényeken rendszerint hamis a drágakő meg a gyöngy…

Ez itt Törökországban nagy esemény. Ugyanúgy az élet nagy lépéséhez tartozik, mint a házasságkötés.

Érdekességként még elmondanám, hogy egy héten keresztül ( a búcsúestünket kivéve) nagyon változatos volt az étrendünk. Minden áldott nap ugyanaz volt a vacsoránk. HAL….és megint hal. Én kimondottan szeretem, de a végén már ránézni sem bírtam...

Az előétel is ugyanaz volt.....

...no meg a desszert, a törökök fő édessége, a baklava. 

A varjak olyan szelídek voltak, hogy a szépen megterített asztalunkon sétálgattak szabadon….

A törökök imádnak „piknikezni”. Ahol zöld terület található – és ez igen csak sok van – ott letelepednek, és vidáman eszegetnek-iszogatnak…. még a hithű muzulmánok is.

 A helyi táncegyüttes egy fergeteges bemutatóval, kórusunk pedig egy folklór műsorral zárta az estet.